| Magamról |
|
|
Orbán Andrea Viktória vagyok, 28 éves, végzettségem szerint jogász. Az egyetem befejezése után elköltöztem otthonról, azóta Párommal élek, Budapesten. 2 és fél évig dolgoztam a jogi 20 éves voltam, amikor találkoztam Weöres Sándor: A teljesség felé című könyvével. Utánajártam, hogy a taoizmus az írása mögött meghúzódó „filozófia” és gyorsan beszereztem Lao-ce tanításait. Nem tudtam letenni őket. Ekkor váltam „keresővé”, önmagamat kerestem mindenben, minden tevékenységben és minden emberben. Ekkor értettem meg, hogy a boldogság nem függ külső körülményektől, csakis a belső igazságpontunktól, illetve attól, hogy bízunk-e benne és merjük-e követni a szívünk hangját.
![]()
Rengeteget kutattam, olvastam, a legnagyobb hatással Lao-ce, Kryon, Mihály Arkangyal, Kuthumi Nagymester, Zádkiel Arkangyal, Jézus, Tóbiás és Adamus Saint Germain tanításai voltak rám, körülbelül a felsorolás szerinti időrendi sorrendben. Az ő tanításaik alapján gyúrtam újra az életemet, kiválasztottam a szívemmel egyező részeket és kialakítottam a saját felfogásomat az életről, ami persze azóta is alakul, éppen ebben a pillanatban is... Én egy olyan társadalmat látok magam előtt, ahol a szív hangjára hallgatva, szépen lassan, megtanulunk olyan életet élni, ami valóban szívből jövő. De ez időbe telik, mert járatlan útra lépünk. De megéri, mert akkor olyan tevékenységet is tudunk majd végezni, ami valóban szívből jövő, ami valóban örömteli, olyan kapcsolatokat tartunk fenn, ami szolgál minket, amiben adunk és kapunk egyaránt, ami szintén szívből jövő és amiben kiteljesedhetünk. Ezt nekünk kell elkezdeni felépíteni, nem fog magától megtörténni és mindenki azt teszi hozzá, amit jónak érez a szíve mélyén. Nincs "felesleges" ember ebben a folyamatban. Itt mindenkire szerep vár, minden egyes ember hozzáteszi a magáét a maga sajátos, egyéni módján. Az igazságos újraelosztás folyamata nem most kezdődött el a Földön. Már 2008-ban lehetett látni a tisztulás első jeleit, mostanra pedig már mindannyian feltettük a kérdést magunknak: milyen pénzügyi rendszer szolgálna jobban engem? Milyen világot szeretnék építeni magamnak és az eljövendő kor gyermekeinek? El lehet menni ezek mellett a kérdések mellett, de előbb-utóbb szembe kell velük nézni és fel kell vállalni a felelősséget az életünkért. Hát miért ne tegyük most, miért nem éppen ma? A szavak jelentősége lejárt, ma már a tettek számítanak. Ez már az igazságunk visszakövetelésének ideje, ez már az Aranykor, hiszen az igazságot többé nem lehet elnyomni és elferdíteni. Eljött az idő, hogy tettekre váltsuk, amire ígéretet tettünk, hogy megvalósítsuk mindennapjainkban a tanításokat, itt az ideje, hogy betöltsük szerepünket a bolygón, mint Emberangyalok, mint a Fény kitüntetett Harcosai, akik nem félnek előlépni és megmutatni a világnak, kik is ők valójában. Minden ajtó nyitva állna előttünk, de senki nem fog helyettünk besétálni a Győzelem Csarnokába. Ezek az ajtók az Új Föld ajtajai is egyben, melyre nekünk van elsőként rálátásunk. Le merjük nyomni a kilincset, vállalva, hogy abban a pillanatban elveszítünk mindent, ami nem tartozik ahhoz a lényhez, akik valójában vagyunk? A Jutalmak Földjére nem érkezhetünk mázsás súlyokkal, ezt be kell látnunk és meg is kell lépnünk, épp most van itt az idő, hogy megszabaduljunk mindattól a felesleges rétegtől, amiket ránkpakoltak, vagy mi magunk pakoltuk fel, mert nem hittünk magunkban, nem számít, a lényeg, hogy most le kell tennünk. Nem kell az már nekünk. |



Kedves Héda Valóban jönnek az ember...
Szia Kati! Örülünk a tapasztalatidna...
Én ilyen szépet még nem olvastam seho...
Hahó! Én abszolút érzem, hogy kimozd...
Gyönyörű.
Igazzá szeretlek Szívemben k...
Nekem különösen nagy örömet okozott, ...